Bölcsis nyár

Gyorsan repül az idő. Már július van és a nyári napok valahogy még sebesebben telnek, mint a téliek. A bölcsiben sem unatkozunk ám. Sok időt töltünk a szabadban, megfigyeljük a természet csodáit. Az elmúlt hetekben tartottunk csigás és mese napokat is.

A nyár eleji esőzések igazán kedveztek nekünk abból a szempontból, hogy bőven volt lehetőségünk megvizsgálni a csigákat. Az udvarunk megtelet a házukat hátukon hordozó kis állatokkal. Bár nyálkás a bőrük, sokan megfogtuk és közelebbről is szemügyre vettük őket. Szerencsére sikerült kicsalogatni a házukból is őket.

“Csiga-biga gyere ki!
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad!”

Miután már jól ismertük minden részüket, úgy döntöttünk kezdődhet a sütés. Megpróbáltuk a tésztákat is úgy kinyújtani, hogy amikor feltekerjük a vékony kis rudakat, pont egy csiga formát kapjunk.

„Körülnézett háza táján
Csigabiga néne.
„Közeledik már az ünnep,
meszelni is kéne!”

Meszet oltott egy csöbörben,
s kimeszelte házát.
Olyan fehér, olyan tiszta,
nem találni párját. 

Megbámulja, megcsodálja
egész erdő népe,
s háza előtt örvendezik
Csigabiga néne.”

A következő hetén pedig átadtuk magunkat a meséknek. Varázslatos helyeket barangoltunk be, csodás kalandokat éltünk át Annával, Petivel, Gergővel. Másik napon Bogyóval és Babócával jártuk az erdőt. Szép kis virágokon repkedtünk, összebarátkoztunk a katicabogarakkal, a csigákkal és az erdő, mező más lakóival.

Természetesen Sün Balázs sem maradhatott ki a mesék sorából. Segítettünk neki új lakot keresni, majd összehúztuk magunkat, hogy a sün testvérek is elférjenek mellettünk. Szépen lassan mi is álomra hajtottuk fejünket és folytattuk a történetet Álomország mezején.

"...Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
„Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökődve
Kiszorult a küszöbre.

„Ejnye! – mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”