Évzáró és ballagás a Csigáknál
Rendkívüli és rendhagyó volt a Csigák évzáró és ballagási ünnepsége múlt héten péntek délután. Erre szokták mondani, hogy erre évek múltán is emlékezni fogunk. És ez az állítás több szempontból is igaz...
Ez az ünnepség is úgy kezdődött, mint a többi a héten. Próbák, rendezkedés, izgatott készülődés.
Egy valami mégiscsak más volt. Vészjósló sötét fellegek gyülekeztek az égen.
Napközben egyszer - egyszer eleredt ugyan az eső pár csepp erejéig, de a bizalom és a remény megvolt, hogy kibírja amíg az ünnepség tart.
A vendégek az árnyas fák alatt gyülekeztek, ám az árnyat ezúttal a felhők nyújtották.
A gyerekek elkezdték műsorukat. A legapróbbak bájosan verseltek, énekeltek, mondókáztak, őket követték a középsősök, majd a legnagyobbak.
Táncoltak, csárdásoztak, firegtek - forogtak, aztán kezdetét vette Az aranyszőrű bárány meséje.
"A juhásznak jól van dolga.
Egyik dombról a másikra
Terelgeti nyáját, fújja furulyáját,
Bú nélkül éli világát."
És mi is bú nélkül, inkább nevetve figyeltük, ahogy a gyerekek ügyesen és vidáman játszottak a kis színpadon, a mese szereplőiként sorban egymáshoz ragadtak..., amikor csipp - csepp, ...elkezdett cseperegni az eső, aztán hirtelen leszakadt az ég, süvített a szél, dörgött és villámlott ... Menedékbe!
A mese vége és a ballagók búcsúztatása már az emeleti tornateremben folytatódott. És le a kalappal mindenki előtt. S bár szűkös volt a hely ennyi embernek, mégis mindenki hősiesen helytállt.
Külön dicséret illeti a gyerekeket, akik a váratlan helyzet ellenére is gyönyörű és felejthetetlen perceket szereztek a vendégeknek.
A kisebbek búcsút vettek a nagyoktól, akiknek nyakába került a tarisznya, és abba az évek során felhalmozódott sok kincs mellé az óvó nénik utolsó búcsúajándéka:
"Kezedbe teszem a Könyvet,
hogy vezessen a sűrű ködben.
Kezedbe teszem az átlátszó kristályt,
hogy lásd a szépet, keresd a tisztát.
Kezedbe teszem a gyertyalángot,
világíts annak, aki bántott!
Kezedbe teszem a szőtt takarót,
takard be az árván fázót!
Kezedbe teszem a fénylő kulcsot,
hogy meleg legyen, és várjon az otthon.
Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket,
hogy kezükbe tehesd a szeretetet." / Roth Márta /
Az időjárás sajnos nem engedte, hogy a kis Csigák úgy adják elő műsorukat, ahogy eltervezték, ám ez semmit nem von le értékéből, s a szeretet, amit sugározni szerettek volna, sokszorosára erősödve érkezett el mindenkihez.
