Bimm - bamm, tik - tak ...

Bimm - bamm, bimm - bamm, tiki - taki, tiki - taki..., szól a harang, ketyeg az óra, egyik lassabban és mélyebben, a másik fürgébben és halkabban jelzi, hogy múlik az idő, változnak az évszakok, telnek az évek...

Hogy mi földi élőlények ezeket érzékeljük, ennek nem más az oka, mint hogy bolygónk kering a Nap körül és forog saját tengelye körül. Pedig a tapasztalatunk egész mást mutat: a napocska hajnalban felkel, leírja íves pályáját, majd lenyugszik. Lehet, hogy a látszat gyakran csalóka, érdemes mindennek inkább megpróbálni a mélyére látni?

Az Árnyas óvodásai pont így tettek, s utána eredtek az időnek, hogy nyakon csíphessék. Tegnap, ma, holnap, hét, hónap...stb. - nehéz, elvont fogalmak ezek az apróságok számára. Nem is csoda, hiszen mindennapos cselekedeteink, érzéseink, érzelmeink az itt és mostban játszódnak, s a gyerekek még ösztönösen így is élnek. Nem a múlt és a jövő a fontos számukra, hanem a most. Csak később tanulják, értik meg, hogy ami most van, az holnap már a tegnap, s a tegnap tegnapelőtté válik, s ami pedig még nincs, az majd csak holnap lesz vagy épp holnapután, pedig minden, ami történik az csak most van. (No, ez kicsit boszorkányos volt! Ugye milyen szerencse, hogy én csak fotózok és írok, és nem tanítok!)

Az óvó nénik ezt a sok furcsaságot igyekeznek lefordítani a gyerekek nyelvére, s szerep - és körjátékokkal, zenével, tánccal, festéssel, versikékkel, mesékkel, bábokkal és sütivel ismertetik meg ezt a huncut valamit.

( A sütis módszerhez csak csöndesen megjegyezném, hogy igen kellemes és hatékony eszköze a tanulási folyamatoknak. Például ilyenkor igencsak érzékelhetővé válik az idő fogalma, hiszen mennyi idő kivárni, hogy végre megsüljön, és megehető legyen az a sütemény! Ezen kívül ismert az a tudományos nézet is, hogy az ember szívéhez, értelméhez és érzelmeihez a legrövidebb út a pocakon keresztül vezet... )
A hatékony óvó nénis módszerek mellett azért a napi rutin, az azonos időben ismétlődő események, az évszakokhoz köthető élmények emlékei is az apróságok segítségére lehetnek az időben való eligazodáshoz.

Bimm - bamm, bimm - bamm, tik - tak, tik - tak...
Mikor este van alszunk, az élet elcsendesedik, s az órák ketyegése hangos ütésekkel mély lyukakat váj az éj sötétjébe. Az állatok egy része, mint pl. a bagoly ekkor kezd halk éledésbe, kihasználva a fény nélküli állapotot elemózsiájának beszerzésére.

Az órák tiktakkolása reggelre elhalkul, mert a nappali zajok kavalkádja föléjük kerekedik, s csendességre inti ezeket a szerkezeteket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az idő folyása megállna vagy épp lelassulna. Inkább ellenkezőleg!

Reggel ismét elkezdődik a mozgalmas élet a napi rutin megszokott részeként. Az ovisok elbúcsúznak szüleiktől és útnak erednek a világ felfedezésére irányuló kalandok felé az óvó nénik és társaik kíséretében.

Bimm - bamm, bimm - bamm, szól a déli harangszó, az ebéd ideje, mely jelzi, hogy némi alvás és röpke játék után ismét anya, apa ölelő karjaiban találják magukat.
Így telnek a napok, hetek, hónapok, évszakok, évek... s a gyermek felnő...

S hogy mit csinált aznap gyerkőcötök? Azt azért ne várjuk, hogy részletekbe menően, pontosan elmesélje, hogy mi történt reggel, délelőtt, délben, délután stb..., mert a válasz gyakran csak ennyi lesz: jót játszottunk. S hogy mikor? Az lényegtelen. A fontos az, hogy jól érezte magát, s az arcán mosoly ül, most. Az idő megtanulására, érzékelésére lesz még bőven ideje.