ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Évzáró és ballagás a Méhecskéknél

Évzáró és ballagás a Méhecskéknél

"Óvodába járni jó, de lassan vége van
Kezdődik az iskola, minden bizonytalan
Nem tudom, hogy bírom-e a nehéz könyveket
De kérlek, ezért ne ejts most még fájó könnyeket
Ó, fájó könnyeket"


A könnyeknek parancsolni nem lehet, így a Méhecskék ballagási ünnepségén utat törtek maguknak.

Az elmúlt napokban a próbákon is fel - felbukkant belőlük egy - két csepp, hiszen ilyenkor tudatosul igazán az, hogy valami véget ért.
Véget ért az élet könyvének első nagyobb fejezete, az igazán gondtalan, játékkal teli óvodai évek. Búcsút kell venni az óvó - és dajka néniktől, s el kell válni a kedves kis társaktól.

Ezért lepte be fátyol az elmúlt napok minden pillanatát. Nagyon szoros kötelék fűzte a nyolc kis ballagót az óvó nénikhez. Több volt ez, mint gyermek és óvó néni kapcsolat. Anyai szeretet? Barátság? Pajtási huncutkodás? Azt hiszem, mindez egyszerre.
Gyakori versengések folytak az óvó néni öléért, simogatásáért, játékos mosolyáért. S most el kell válni mindentől, ami eddig oly fontos volt.

"Búcsúzom az óvodától, nem felejtem el
De máshová kell most már járnom, új korszak jön el
Megismertem sok barátot, jó volt játszani
S tudom, nem volt mindig könnyű vidámnak látszani "


"Mégis köszönöm, hogy fogtad a két kezem
És nagyon köszönöm, hogy meséltél nekem
Igen, köszönöm, hogy játszottál velem
Nagyon köszönöm, hogy itt voltál nekem"

S bár az ünnepség végét a szomorúság hatotta át, azért az addig történt események, a gyerekek műsora a vidámságról, a játékosságról, a humorról szólt, ami egyébként mindennapos vendég volt a csoportszobában.

A gyerekek elsőként egy vidám lakodalmast mutattak be, melynek bája, humora rögtön mosolyt csalt a nézők arcára.

Aztán következett egy mese a süket királyról, aki csak úgy szerezhette vissza hallását, ha elhozzák néki a szomszéd király aranymadarát... Lett is ebből Ukk-Mukk-Fukk egy kis kalamajka, ám minden jó, ha vége jó, a királynak ismét visszatért a hallása.

A mese után Janikovszky Éva vidám és mókás sorai következtek a ballagó nagy óvodások előadásában, melyből megtudtuk, hogy
"Minden gyerek tudja...Még a legkisebbek is, hogy... Felnőttnek lenni sokkal jobb!"

Valóban, mi felnőttek gyermekként sokan így hittük, ám felnőttként rájöttünk, hogy de jó is volt gyermeknek lenni! Sajnos sok mindent csak akkor tudunk értékelni, amikor már elmúlt.


Kedves ballagó Óvodások! Higgyétek el, gyermeknek lenni, gondtalanul élni jó, nagyon jó, s ezt a lelke mélyén mindenki tudja. Nem véletlen, hogy a könnycseppek ilyenkor előbukkannak, s fognak mindig is, amikor ráeszmélünk, hogy valami véget ért.
Azonban minden vég egy újnak a kezdetét jelenti, s hogy az is hasonlóan kedves és szép lesz - e számunkra, az titok, az viszont nem, hogy mindez csak rajtunk múlik.
Kívánjuk, hogy maradjatok minél tovább gyerekek, ameddig csak tudtok, éljétek meg minden percét, hiszen gyorsan elszalad, a felnőtt kor pedig sokkal, sokkal hosszabb ideig tart.

Hírlevél feliratkozás
e-mail cím:
Legfrissebb cikkek
2017.09.12
2017.07.27
2017.07.13
2017.07.11