Évzáró és ballagás a Méhecskéknél
"Töröld le könnyedet,
Kisírt szemedben mosoly
legyen és derű,
Minden nap kezdődik valami,
Valami nagyszerű,
valami gyönyörű."
Könnycseppek záporoztak, amikor a "három grácia" búcsúzójára került a sor.
Igen aprócskák voltak még, amikor a Méhecske csoportba kerültek. Akkor azért párásodtak a szemek, mert jönniük kellett, most azért, mert menniük kell.
Az itt eltöltött évek alatt a kicsi lányok elválaszthatatlanok lettek egymástól, de jó barátság alakult ki társaikkal és mély kötődés az óvó - és dajka nénikkel is.
Rengeteg vidám percet töltöttek el a Méhecske csoportban, s ripsz - ropsz azon kapta magát mindenki, hogy a három kislány gyönyörű hercegnővé érett. A játékpalota ajtaja kitárult, kapuján most ki kell lépniük, s kezdetét veszi valami új a "három grácia" életében.
A könnyed, játékos óvodai életet felváltja a kötöttségekkel, kötelességekkel teli iskolás lét, mely sok örömet, de sok kihívást is tartogat majd mindennapjaikra. Azonban a sok szép emlék és szüleik keze mindig biztos támaszt nyújt számukra - ahogy most is az apukák vidám búcsú szavai hamar örömkönnyekké változtatták az arcokon legördülő cseppeket - , de az óvoda is tárt karokkal, szeretettel várja majd vissza kirepülő fiókáit.
"Szép kék az égbolt, a szél se fúj,
Széttárja szárnyát a sasmadár,
Indulni készül a nagy ég felé,
Hogy hódítson meg mindent, legyen ő az úr."
Repülni, szárnyalni azonban csak akkor tud az ember, ha hallatszik a háttérből a megértő, támogató, ösztönző, biztató szó: gyere, segítek, próbáld meg, meg tudod csinálni!
Ezek a szerető szavak gyakran hallatszottak a csoportszobában, s a félszeg kis fiókák mára kitárhatják szárnyaikat, s nyugodtan megkezdhetik az ég meghódítását.
Ez vár a többi kis óvodásra is, akik most még csak az évet zárták le műsorukkal, megmutatva ezzel egyre ügyesedő szárnypróbálgatásaikat.
Vásározással, dallal, versikékkel fűszerezett mesét adtak elő a csillagszemű juhászról, akit bátorsága, tettrekészsége célja eléréséig repítette.
Kedves Ballagó Kislányok! Reméljük, hogy az itt szerzett útravalókkal elindulva gyönyörű tájakon át vezet majd utatok, s eléritek majd azt a célt, amit kitűztök magatok elé. Tárjátok szélesre szárnyaitokat, repüljetek minél magasabbra, azonban ha onnan visszanéztek, a nagy egészet látva vegyétek észre, s őrizzétek meg mélyen szívetekben a sok apró szépséget is, amely az utatokat díszíti. Az igazi értékek sokszor alig láthatóak, a mélyben rejlenek ...
"Kell még egy szó, mielőtt mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj reám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár."
