Mikulásra várva
A decembert könnyen lehet egy szóval jellemezni. A várakozás hónapja ez. A gyerekek izgatottsága először a Télapó érkezésének éjjelére irányul. Türelmetlenül, gyermeki kíváncsisággal várják, hogy elérkezzen a december 6. reggel, amikor is fény derül arra, hogy milyen meglepetéssel készült neki a Mikulás ebben az évben. Az Árnyas gyermekei sem voltak kevésbé izgatottak idén sem, így az elmúlt két hétben mi is a Télapó érkezésére készültünk.
Csoportonként más és más kézműves foglalkozásokon vettek részt a gyerekek, egy valami azonban mégis közös volt. A szorgos és ügyes kis kezek ezúttal is varázslatos dolgokat alkottak. Volt ahol sólisztgyurmára festették meg a Télapót, vagy éppen jégkrém pálcikát hívtak segítségül, amelyet szép pirosra festettek, megrajzolták a Mikulás arcát, majd szép nagy, fehér szakállatt ragasztottak. Természetesen a jó meleg sapka sem maradhatott el.
Másik csoportszobában bábozás és kifestő színezés volt a program. Ezt követően Mikulás váró versikéket és dalocskákat tanultak, amelyet a játékok közben még tovább gyakoroltak a gyerekek. A csoportszoba feldíszítése sem maradhatott el, hiszen az óvodában nem csak a kiscsizmánkat kell megtisztítani.
Mikor már megvolt az ünnepi hangulat, a konyha felől szálló finom illatok töltötték meg az óvodát. A kis szakácsok ezúttal fonott kaláccsal és más finomságokkal várták a Mikulást, aki biztosan nagyon megéhezett a hosszú úton.
Mindezek mellett arról sem feletkeztünk el, hogy az év egyik legszebb periódusa ez, az adventi időszak, ami már a Karácsonyi előkészületekről szól, aminek elmaradhatatlan hagyománya az adventi gyertyák gyújtása. Ugyan mi ezt vasárnap nem tudjuk megtenni, mégis készítettünk adventi koszorúkat és az ezen álló négy gyertyát sorban, minden hétfőn délelőtt meggyújtjuk.
