ÁrnyasnetÁrnyas TáborAktualitások → Családi Nap az Árnyasban

Családi Nap az Árnyasban

Ismét elérkeztünk az évnek ezen várva-várt szakaszához, amikor a gyermekeket és a nyár elérkeztét ünnepeljük. Az Árnyas Óvoda és Bölcsőde ezen alkalomból idén is megrendezte a Családi Napot, amelyen a hagyományos főzőverseny, a gyerekek és az Árnyas Kórus műsora, a családi vetélkedő, valamint hatalmas buborék fújó program várta a családokat.


A gyerekek péntek délután meglepetésre ébredtek. Az udvar már készen állt a vendégek fogadására, az Árnyas Kertből pedig már ínycsiklandó illatok szálltak. Amíg a gyerekek álmukban varázslatos helyeken barangoltak, az óvónénik és a dadus nénik gyorsan elkészítették a terepet a délutáni családi vetélkedőre, valamint az új udvari terület is hirtelen egy kis faluvá változott. Ébredés után pedig már nem volt más hátra, mint felölteni ünneplő ruhánkat, a lányoknak elkészíteni a csinos haj fonatokat. A nagy készülődés közepette pedig megérkeztek a szülők is, így az Árnyas Családi Nap megnyitotta kapuit.

A nap nyitó műsorában, az Árnyas Kórus erre az alkalomra szerzett dalában, meghallgattuk, milyen programok várnak még ránk a délután további részében. Ezt követően pedig a gyerekek táncos produkciója következett. Nagy volt az öröm, hiszen ezen alkalommal sikerült felavatnunk az óvoda új területét. A szülők helyet foglaltak a páholyban, az apróságoknak pedig hatalmas területet volt lehetőségük betáncolni.

"A kisbíró kidobolta máma
Hogy ünnep van az Árnyas utcában.
Készüljetek lányok és legények,
A legszebb ruhátokat felvegyétek.

Üzentünk mink az ügyes szülőknek
Reggel óta fürgén készülődnek,
Bográcsban fő mindenféle étek,
A kóstolást kihagyni nagy vétek.

Az udvaron vigan vetélkedhetsz
A játékban sokat ügyeskedhetsz,
Menetlevél: fogjad a kezedbe,
A jó válasz jusson az eszedbe.

Színházba is invitál a program.
Színészből is szerencsére sok van,
Ónónénik ha színpadra lépnek,
Vége - hossza nincs a nevetésnek."


Ezután a nap legmeghittebb pillanatai következtek, az Apák Napja alkalmából melyet minden évben június harmadik vasárnapján ünnepelünk. Az apukák megfogadták csemetéiknek, igyekeznek a jövőben kevesebbet dolgozni és többet játszani velük otthon. A gyerekek pedig fogadalmat tettek arról, hogy jól fognak viselkedni és bármikor örömmel veszik majd, ha apa játszani hívja őket. Az édesapák az ígéret beteljesítésének útjára egy batyut kaptak fiaiktól és lányaiktól, amiben finom, hamuban sült pogácsa volt, nehogy éhezzenek az út során.

A nagy izgalmakban mindenki megéhezett, így végre útnak indult az Árnyas Étel Zsűri csapata is. Gondosan végig kóstolva minden ínyencséget, meghozták a döntést, ki kapja idén a legjobb ételnek járó díjat. A csapatok ebben az évben is kitettek magukért. Nem csak ételeikkel próbálták meg lenyűgözni a zsűri tagjait, gondosan odafigyeltek a tálalásra is, sőt az italokról sem feledkeztek meg.

Miközben a zsűri a finom fogásokat kóstolta és próbált döntés hozni, a kert másik felében már javában zajlott a családi vetélkedő. A családoknak öt feladatot kellett teljesíteni. Elsőként a legerősebb családtagot kellett kiválasztani, akinek egy kört kellett tenni a fa körül, úgy hogy közben egy talicskában a gyerkőcöt tolja. Ha ezért az erőpróbáért járó pecsétet megszerezték, mehettek is tovább a következő feladatra, ahol népszokásokat kellett felismerni. Ezután jött egy újabb erőt és ügyességet próbára tevő kihívás, a patkódobálás. Majd soron következett egy szintén népi feladat. A családoknak együtt kellett elénekelni egy népdalt. Bár a gyerekek jobban szerettek volna inkább Jégvarázst énekelni, a szülőknek szerencsére volt egy – két népi ének a tarsolyban. Végül, de nem utolsó sorban már csak a tekegolyókat kellett legyőzni az utolsó pecsét megszerzéséhez.

A jutalom pedig egy igazán házias és közkedvelt desszert volt, a palacsinta. Lekváros, vagy kakaós, ki hogy szereti, választhatott.

A jól lakott és kifáradt vendég seregnek nem volt más dolga hátra, mint megnézni az óvónők fergeteges előadását, a Kiskondás történetét. A szórakoztató darabban a Kiskondás útnak indult, hogy megszerezhesse a király lánya kezét és feleségül vehesse őt. Az útja során találkozott egy idős asszonnyal, egy galambbal, egy rókával és egy hallal is, akiken a legény segített. „Jó tett helyében jót várj!” – mondta mindenki viszont a legénynek, akinek szükség is volt minden új barát segítségére. Végül természetesen a legény teljesítette a király próbáját és megszerezte a királylány kezét...

Már csak a főző verseny eredmény hirdetése volt hátra. Nehéz dolga volt a zsűrinek, de végül döntést kellet hozniuk. Az eredmény pedig nem okozott csalódást. Az ínyenc halászléből remélem mindeki kóstolt, melyet a Katica csoport három apukája, a Tökös Katicák csapata készített.

Ó, várjunk csak. Majdnem megfeledkeztem a legfontosabb dologról. Hiszen ez a nap a gyermekekért volt. Ők sem mehettek haza üres kézzel. A csokoládé, a lufi és a buborékfújó ajándékoknak nagyon örültek a csemeték. Gyorsan ki is kellett próbálni őket. A nap megkoronázásaként a gyerekek is megajándékoztak bennünket azzal a csodaszép látvánnyal, hogy az óvoda udvarában millió számra szálltak a színes buborékok. Ezt sosem fogjuk elfelejteni.


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: