Beszokunk a bölcsibe
Elérkezett a szeptember, ami mindig számos változást hoz az életünkbe. Az Árnyas Bölcsőde története is tovább bővül, hiszen új bölcsisek érkeznek hozzánk. Az első hét még természetesen a beszoktatás időszaka, amikor a szülők először hozzák gyermeküket a bölcsődébe, majd szépen lassan gyermek és anya egyaránt kezdi megszokni ezt a helyzetet.
Az anyákkal történő fokozatos beszoktatás átlagosan két hétig tart, ami alatt folyamatosan nő a bölcsődében eltöltött idő és csökken az anyai, illetve szülői-hozzátartozói jelenlét. Azt, hogy ez milyen gyorsan történik meg, nehéz előre megjósolni, hiszen minden apróság különböző, és ezért eltérő az új helyre, a szülő távozására adott reakciójuk. A beszoktatás gördülékenyebbé tételében fontos szerepe van annak, hogy a gyermek ritmusának megfelelően bármely napszakban történhet, és hogy az első hétben a szülő folyamatosan elérhető gyermeke számára.
Az első három-négy napban, a bölcsődében a szülő feladata az, hogy gyermekét ellássa. Eközben mi,kisgyermeknevelőként folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a gyermek mihez szokott hozzá, miként eszik, miként teszik tisztába, vagy miként altatják el. A harmadik-negyedik naptól az első hét végéig a szülői gondoskodás szerepét folyamatosan átvesszük, a szülő pedig eleinte csak rövid időre, majd egyre huzamosabb ideig magára hagyja gyermekét. Amikor a szülő otthagyhatja csemetéjét a bölcsődében, a második hét folyamán egyre hosszabb és hosszabb időre, akkor végül kialakul az új menetrend, melyben állandósul a naponta bölcsődében töltött idő nagysága.
Szerencsére nekünk segítségünkre volt az is, hogy a nagyobb bölcsisek gyorsan befogadták az újonnan érkezőket és közösen ismertettük meg velük a környezetet is. Közösen fedeztük fel a játékokat, a helyiségeket. Együtt tízóraiztunk, ebédeltünk, aludtunk, uzsonnáztunk, majd újra játszottunk. Nagyon izgalmas volt, hogy ilyen sok új kisgyerekkel és játékkal találkozhattak az apróságok. Az alvás pedig egyáltalán nem okozott gondot, hiszen állandó alvótársunk a bölcsődében is őrizte az álmainkat.
Az egyik nap pedig igazán kalandos dolog történt. Átsétáltunk az óvoda udvarán egészen az Árnyas Kertig. Volt ott sok – sok háziállat, de nekünk legjobban a nyuszi tetszett, akit szerencsére meg is simogathattunk. Vagyis igazán kellemesen teltek el ezek az egyébként senkinek sem könnyű napok, aminek köszönhetően bátran és lelkesen vágunk bele a bölcsődés évekbe.
