A nagy csobbanások
Igencsak kerekedett a fényképezőgép szeme, akarom mondani lencséje, amikor az Árnyas ovisok úszó bemutatóján örökítette meg a történéseket!Hogy miért? Leírom...
Az első, ami feltűnt, hogy a gyerekek széles mosollyal érkeztek meg a medencéhez, s boldogan üdvözölték oktatóikat. Egy könnycsepp sem gyarapította a medence vízmennyiségét, de még egy "nem akarok bemenni" sem hagyta el a szájacskákat.
Az ovisok örömmel kezdték el a bemelegítő gyakorlatokat, a karok, a lábak, a szempillák és a fogak megmozgatását. Persze ezen derült is mindenki, s széles vigyorral repültek bele a mély vízbe. Igen, repültek, mert akkorákat ugrottak, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mintha minden nap ilyen ugrásokkal közelítenék meg reggelente az óvodát. Ja, és azt el felejtettem mondani, hogy mindenfajta karúszó és segédeszköz nélkül.
Aztán rótták a köröket keresztbe, hosszába, siklások, karcsapások, lábtempók, merülések, lebegések és még ki tudja hányféle gyakorlat színesítette a kék vizet. Volt, hogy úszódeszkával, kukaccal, karikával vagy épp lapos palacsintával haladtak előre, - természetesen életkornak és tudásszintnek megfelelően, - de bármi is került elő a medencébe, mindet nagyon élvezték a gyerekek.
Azért a legizgalmasabb az ugrások után talán az volt, amikor a vízen jártak. Természetesen a talpuk és a víz között volt egy vékony matrac hajó, de azon végigegyensúlyozni! - hát nem olyan könnyű - de annál szórakoztatóbb móka. És egy biztos, ennek mindig csobbanás a vége!
Jó volt nézni a kis halacskák ügyes, vízbiztos fickándozását.
Reméljük nemcsak az apróságok élvezik az úszó leckéket, hanem a szüleik is büszkén nézték a bemutató órákon ügyes gyermekeik vízi tudományát.
Lassan itt a nyár, irány a hűs pancsikolás! Vár a strand, a tó, a tenger!
Kellemes vízi kalandokat kívánunk Mindenkinek!
