Az elmúlt héten ünnepre készültünk. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc megemlékezésére, melynek alkalmából egy verses-zenés műsort adtunk elő az óvoda udvarán. Kis huszárok és az otthon maradt kisasszonyok mesélték el a nézőknek, milyen is volt ebben a korban élni. Hogyan búcsúztak szerelmüktől, szüleiktől és mi várt rájuk a csatatéren. Tovább a cikkhez
Az 1848-49-es forradalmat a hazaszeretet, a hazafiasság jellemezte, mely nélkül nem tartana ott a világunk, ahol napjainkban. Köszönetünk és hálánk jelképéül pedig az elmúlt héten a forradalom híres alakjairól, a katonai életről gyűjtöttünk ismeretek. Emellett pedig minden erőnkkel készültünk a csütörtök délutáni műsorra. Tovább a cikkhez
A farsang végetért, sőt a kiszebábut is elégettük. Reméljük, ezzel végleg sikerült elűzni a hideg telet. A tavasz megérkeztére pedig mesékkel és játékokkal készülünk, sőt egy újabb időjós napon is túl vagyunk, amely szerint nem várható már nagyobb fagy, ugyanis a mondás szerint:” Ha Mátyás nem talál jeget, hoz majd akkor eleget” Tovább a cikkhez
Az előző hetekben még csak nagyon vágytunk rá, hogy eljöjjön a farsang farka. Most pedig, tessék, már el is ment. A farsangi időszakot mi is egy kis mulatozással zártuk. Azonban ezt komoly előkészületek előzték meg, amelyekről a továbbiakban szintén olvashattok majd... Tovább a cikkhez
Majdnem olyan, mintha egy divatbemutatón lettünk volna. A csoport szobákat gyorsan átalakítottuk. A közepén az asztalokat felhasználva egy kifutót építettünk, majd egyesével végig vonultunk ezen, bemutatva szebbnél szebb jelmezeinket, amelyeket csak erre az alkalomra készíttetünk. Tovább a cikkhez
Ebben az évben az óvó nénik egy közös meglepetéssel készültek számunkra Farsang alkalmából. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című könyvéből Kacor király történetét választották ki nekünk, amelyet ezúttal nem bábozással, hanem beöltözve adtak elő. Így még szórakoztatóbb lett az előadás, ezért a végén egy nagy öleléssel és hangos tapssal háláltuk meg, hogy készültek nekünk ezzel a meglepetéssel. Tovább a cikkhez
A farsangi ünnepek a tél temetését, a tavasz közeledtét jelzik. A keresztény kultúrkörben ez a húsvéti böjt előtti mulatozás, a nagy evések és ivások időszaka. Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza: a télbúcsúztató ünnepségek már az ókori Görögországban és Rómában is általánosak voltak. Tovább a cikkhez
Távoli vizekre eveztünk az elmúlt héten. Megpörgettük a földgömböt és hirtelen varázslatos utakat bejárva eljutottunk az Északi, majd a Déli sarkra is. Találkoztunk pingvinekkel, jegesmedvékkel, megmásztunk hatalmas jéghegyet és megmártottuk az ujjunkat a jeges vízben... Tovább a cikkhez
Az elmúlt héten ünnepre készültünk. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc megemlékezésére, melynek alkalmából egy verses-zenés műsort adtunk elő az óvoda udvarán. Kis huszárok és az otthon maradt kisasszonyok mesélték el a nézőknek, milyen is volt ebben a korban élni. Hogyan búcsúztak szerelmüktől, szüleiktől és mi várt rájuk a csatatéren. 
Az 1848-49-es forradalmat a hazaszeretet, a hazafiasság jellemezte, mely nélkül nem tartana ott a világunk, ahol napjainkban. Köszönetünk és hálánk jelképéül pedig az elmúlt héten a forradalom híres alakjairól, a katonai életről gyűjtöttünk ismeretek. Emellett pedig minden erőnkkel készültünk a csütörtök délutáni műsorra. 
A farsang végetért, sőt a kiszebábut is elégettük. Reméljük, ezzel végleg sikerült elűzni a hideg telet. A tavasz megérkeztére pedig mesékkel és játékokkal készülünk, sőt egy újabb időjós napon is túl vagyunk, amely szerint nem várható már nagyobb fagy, ugyanis a mondás szerint:” Ha Mátyás nem talál jeget, hoz majd akkor eleget” 
Az előző hetekben még csak nagyon vágytunk rá, hogy eljöjjön a farsang farka. Most pedig, tessék, már el is ment. A farsangi időszakot mi is egy kis mulatozással zártuk. Azonban ezt komoly előkészületek előzték meg, amelyekről a továbbiakban szintén olvashattok majd... 
Majdnem olyan, mintha egy divatbemutatón lettünk volna. A csoport szobákat gyorsan átalakítottuk. A közepén az asztalokat felhasználva egy kifutót építettünk, majd egyesével végig vonultunk ezen, bemutatva szebbnél szebb jelmezeinket, amelyeket csak erre az alkalomra készíttetünk. 
Ebben az évben az óvó nénik egy közös meglepetéssel készültek számunkra Farsang alkalmából. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című könyvéből Kacor király történetét választották ki nekünk, amelyet ezúttal nem bábozással, hanem beöltözve adtak elő. Így még szórakoztatóbb lett az előadás, ezért a végén egy nagy öleléssel és hangos tapssal háláltuk meg, hogy készültek nekünk ezzel a meglepetéssel. 
A farsangi ünnepek a tél temetését, a tavasz közeledtét jelzik. A keresztény kultúrkörben ez a húsvéti böjt előtti mulatozás, a nagy evések és ivások időszaka. Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza: a télbúcsúztató ünnepségek már az ókori Görögországban és Rómában is általánosak voltak. 
Távoli vizekre eveztünk az elmúlt héten. Megpörgettük a földgömböt és hirtelen varázslatos utakat bejárva eljutottunk az Északi, majd a Déli sarkra is. Találkoztunk pingvinekkel, jegesmedvékkel, megmásztunk hatalmas jéghegyet és megmártottuk az ujjunkat a jeges vízben... 