Gyümölcsről lehet zöldségeket mondani, mint ahogy minden más egyébről, de fordítva! - nem lenne semmi értelme. Néha előfordul ugyan, hogy valaki azt mondja egy krumplira, hogy gyümölcs, de aztán rögtön rá is jön, hogy mekkora zöldséget beszélt! De még mielőtt jobban belebonyolódnék ebbe a témába, inkább elmesélem a hét történéseit. Ezúttal igyekszem nem zöldségeket írni, hanem... inkább hagyjuk! Tovább a cikkhez
Egy fontos megállapítást szeretnék tenni: a gyümölcs és a zöldség a szájon keresztül jut be, és néha a könyökön jön ki. Személy szerint mostanában én oly sokszor hallok róluk innen - onnan lecsöppenő tudományos értekezést, hogy néha azt sikerül éreznem, hogy én nem a fejemet szeretném tömni velük, hanem inkább a pocakomat. Tovább a cikkhez
A hétvégén varázslat szépítette meg az Árnyas udvarát. A kerítés és a kinti játékok nagy része lecserélte időjárástól megkopott ruháját, és csinosabbat öltöttek magukra. A külső szemlélődők szemében úgy tűnhet, hogy mindez csiribí - csiribá történt, és hogy egy jóságos tündér járt erre, azonban az igazság ennél sokkal valóságosabb, de annál inkább nagyszerűbb. Tovább a cikkhez
Ha állatokról esik szó az óvodában, szinte a legtöbb gyereknek felderül az arca, s a szó áradni kezd belőlük, amint kis kedvenceikről, nulla - kettő - négy - ritkább esetben hatlábú barátaikról mesélnek. A nyolc lábúak kedvencként való emlegetése szinte null ponton mozog, vagy inkább mínuszba hajlik a "jaj, segíts, ott egy pók!" kiáltással, ezért engedjétek meg, hogy kivételesen e napon, az állatok világnapján egy pillanat erejéig őket is köszöntsük. Tovább a cikkhez
Az Árnyas udvarán csend van és nyugalom. Az ég kék, a nap süt, az óvodában és a bölcsődében a gyerekek alszanak. Azonban ez a csend nem álmot hozó, pihenést sejtető csend. Egy kis apró feszültség, némi izgalom porozza be a tájat. Talán hívhatnánk úgy is, hogy vihar előtti csend. Amikor észrevehetetlenül megáll az idő egy röpke minutumra, minden megpihen, hogy a szükséges pillanatban megsokszorozva, vad erővel szórja szét eddig felhalmozódott minden energiáját. Tovább a cikkhez
Rögtönzött kórus alakult az Árnyas udvarán. A kis énekkar tagjai nem mások voltak, mint az óvó nénik. A zene világnapjának tiszteletére fakadtak dalra kis közönségük legnagyobb ámulatára. Tovább a cikkhez
Üdvözlet Mindenkinek! A nevem Szőlő, de latinul a Vitis névre hallgatok. Korom meglehetősen magas, már több ezer éve élek itt a Földön. Szeretem a vizet, a napsütést, de legfőképp azt, ha engem szeretnek. Szerencsére ez gyakran így van, mert édes vagyok, tele életerővel, vitaminnal. Sokszor ellátogatok az Árnyas Óvodába, mert ott mindig jó szívvel fogadnak, a múlt héten pedig különösen vártak engem a gyerekek... Tovább a cikkhez
Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy jelenlétükkel segítsék városunk gyerekkórusait az új Guinness rekord felállításában, színpadi éneklés kategóriában.
Szeretettel hívunk és várunk minden Városlakót, vegyen részt az új, Veresegyház nevéhez köthető Guinness rekord felállításában. Tovább a cikkhez
Gyümölcsről lehet zöldségeket mondani, mint ahogy minden más egyébről, de fordítva! - nem lenne semmi értelme. Néha előfordul ugyan, hogy valaki azt mondja egy krumplira, hogy gyümölcs, de aztán rögtön rá is jön, hogy mekkora zöldséget beszélt! De még mielőtt jobban belebonyolódnék ebbe a témába, inkább elmesélem a hét történéseit. Ezúttal igyekszem nem zöldségeket írni, hanem... inkább hagyjuk! 
Egy fontos megállapítást szeretnék tenni: a gyümölcs és a zöldség a szájon keresztül jut be, és néha a könyökön jön ki. Személy szerint mostanában én oly sokszor hallok róluk innen - onnan lecsöppenő tudományos értekezést, hogy néha azt sikerül éreznem, hogy én nem a fejemet szeretném tömni velük, hanem inkább a pocakomat. 
A hétvégén varázslat szépítette meg az Árnyas udvarát. A kerítés és a kinti játékok nagy része lecserélte időjárástól megkopott ruháját, és csinosabbat öltöttek magukra. A külső szemlélődők szemében úgy tűnhet, hogy mindez csiribí - csiribá történt, és hogy egy jóságos tündér járt erre, azonban az igazság ennél sokkal valóságosabb, de annál inkább nagyszerűbb. 
Ha állatokról esik szó az óvodában, szinte a legtöbb gyereknek felderül az arca, s a szó áradni kezd belőlük, amint kis kedvenceikről, nulla - kettő - négy - ritkább esetben hatlábú barátaikról mesélnek. A nyolc lábúak kedvencként való emlegetése szinte null ponton mozog, vagy inkább mínuszba hajlik a "jaj, segíts, ott egy pók!" kiáltással, ezért engedjétek meg, hogy kivételesen e napon, az állatok világnapján egy pillanat erejéig őket is köszöntsük. 
Az Árnyas udvarán csend van és nyugalom. Az ég kék, a nap süt, az óvodában és a bölcsődében a gyerekek alszanak. Azonban ez a csend nem álmot hozó, pihenést sejtető csend. Egy kis apró feszültség, némi izgalom porozza be a tájat. Talán hívhatnánk úgy is, hogy vihar előtti csend. Amikor észrevehetetlenül megáll az idő egy röpke minutumra, minden megpihen, hogy a szükséges pillanatban megsokszorozva, vad erővel szórja szét eddig felhalmozódott minden energiáját. 
Rögtönzött kórus alakult az Árnyas udvarán. A kis énekkar tagjai nem mások voltak, mint az óvó nénik. A zene világnapjának tiszteletére fakadtak dalra kis közönségük legnagyobb ámulatára. 
Üdvözlet Mindenkinek! A nevem Szőlő, de latinul a Vitis névre hallgatok. Korom meglehetősen magas, már több ezer éve élek itt a Földön. Szeretem a vizet, a napsütést, de legfőképp azt, ha engem szeretnek. Szerencsére ez gyakran így van, mert édes vagyok, tele életerővel, vitaminnal. Sokszor ellátogatok az Árnyas Óvodába, mert ott mindig jó szívvel fogadnak, a múlt héten pedig különösen vártak engem a gyerekek... 
Tisztelt Veresegyházi Polgárok!