Jelmezbál a bölcsiben

Segítség! Kalóztámadás! Meneküljön, ki merre lát!
"Én vagyok a tenger ura,
Legénységem parancsnoka.
Szeretem a kincseket
Egyik szemem nincsen meg."

Segítség! Tűz van! Mindenki meneküljön, ki merre lát!

Most tűz van, vagy kalóztámadás? Netalántán a kalózhajón csaptak fel a lángok?

Mi ez a kavalkád? Mindenki jön megy, kalózok, tűzoltók, - az eddigiek alapján ezt értem,... de hogy került ide katicabogár, táncoslány, rénszarvas, zebra, cicák, majom,... még angyalka is? Hol vagyok? Mi történik itt? Még sincs tűz? Még sincs kalóztámadás?

Nincs hát! Nem történik semmi fura, csak bál van, jelmezbál a bölcsiben.

"Felöltöztünk maskarába,
úgy jöttünk a jelmezbálba,
kezdődhet a mókázás,
a vidám farsangolás. "

Már régen szárnyra kapott híre a télűző farsangi mulatságnak, ezért érkeztek maskarába bújva a bölcsődés gyerekek és a gondozó nénik.

Ez a nap olyan nagyon más, mint a többi. Tele izgalommal, énekkel, tánccal, játékkal és vigassággal, és sok finom falattal.

Ez utóbbinál időzzünk is el egy keveset. Hagyomány ugyanis, hogy ilyenkor közösen készítik el a farsang egyik kedvenc remekét, a fánkot.

A gyerekek, vagyis inkább a kalózok, tűzoltók, katicák, és cicák, angyalkák és rénszarvasok, táncoslányok és Thomasok körbe is ülték hamar az asztalt, és hozzáláttak a munkálatokhoz. A következő alkotóelemek kerültek a tálba:

- 50 dkg liszt
- 5 tojássárgája
- 6 dkg olvasztott vaj
- 3 dkg élesztő
- 2 dl tej
- 5 dkg porcukor
- kevés citromhéj
- kevés só

Aztán a tésztát elküldték pihenni, s mikor megkelt, a kiszaggatott korongok a forró olajban landoltak.
"Serceg a zsír, sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből ragyog ránk.
Illatozik, nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó jó falat. "

Nem is kellet sokat várni, hogy a cukros, lekváros, szalagos fánkok bekerüljenek a pocakokba. Ha a fánkok nem kerültek volna oda, a farsang tán még tovább tartott volna.