ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Az idő körforgása

Az idő körforgása

Mi sem mutatja jobban az idő végtelen körforgását, mint az, hogy ismét január van. Nem rég készülődtünk a Karácsonyra, csomagoltuk az ajándékokat és vártuk a kis Jézus születését. Ezután egyből készültünk is az új év fogadására. Mára pedig már a karácsonyfákat is lebontottuk és egyből bele is csúsztunk a szokásos hétköznapokba.


Az Árnyas Óvodába is gyorsan visszatért az élet, a móka és a kacagás. A sok vidám kisgyermek hangja zengi be újra az óvoda épületét és udvarát. Ebben az évben sem fogunk unatkozni, számos feladat vár ránk, hiszen most is lesznek majd, akiknek ez az utolsó éve közöttünk és szeptemberben ismét új gyerekekkel bővülnek majd a csoportjaink. Na, de ne rohanjunk ennyire előre...Lássuk hát, mivel telt a január első fele...

Nem is kezdhettünk mással, mint az új játékok kipróbálásával, amelyekkel a Jézuska ajándékozott meg bennünket itt az oviban is. Sok-sok érdekesség van az újdonságok között. Készségfejlesztő játékok, babaházak, kisautók, kockák, társasjátékok. Biztosan nem fogunk unatkozni, ennyi új játékhoz idő is kell, mire az összeset alaposan kipróbáljuk.

Közben elérkeztünk január 6.-hoz, Vízkereszt napjához, amelyet a hagyományok szerint egy időjósló napnak tartunk, hiszen így szól a mondás: „Ha Vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt.” A nyugati kereszténységben ekkor ünneplik a napkeleti bölcsek („háromkirályok”) látogatását a kis Jézusnál. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” hoz nekik. A keleti keresztény egyházakban a vízkereszt Jézus megkeresztelésének, Krisztussá válásának ünnepe.

A magyarság körében régen általános szokás volt, hogy a papok a házakat meghintették szenteltvízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Valamint a Vízkereszt Karácsonytól napjáig tartó 12 szent nap zárónapja is, amely egyben a farsang kezdetét is jelenti. Így a karácsonyfát is ekkor bontjuk le.

Január azonban nem csak az ünnepek miatt izgalmas. Ilyenkor van esély arra, hogy a tél igazi arcát megmutatva megajándékozzon bennünket a havazással. Szerencsére ebben az évben eddig nem lehet okunk panaszra. Amikor az óvoda udvarát is ellepte a hó, mi akkor kerültünk csak igazán játszós hangulatba. Jól felöltöztünk, kabátot, sapkát, sálat és az egyik legfontosabb a kesztyűt öltöttünk magunkra, amellyel szép nagy hógolyókat fogunk majd gyúrni. Ezután szánkót, bobot és hólapátot ragadtunk és már szaladtunk is játszani.


Közben pedig azért tanultunk is valamit. Megismerkedtünk az idő állandó körforgásával, ahogyan folyamatosan ismétlődnek egymás után a napok, hetek és hónapok. Megnéztünk egy-egy naptárat, hogyan is néz ki, hogyan következnek benne az előbb felsorolt egységek.
“Tizenketten útra kelnek,
s amint mennek, mendegélnek,
egy-egy mindig lemarad.
Az út végén a legvénebb
már csak egymaga halad.”


Egy óvodás kisgyermek időészlelése még leginkább személyes élményein kerszetül válik megfoghatóvá. Egy-egy pozitív vagy negatív élményhez, vele megtörtént eseményhez köti az idő múlását és még nem nagyon érti a tegnapot, a holnapot és a többi idő múlását jelző szavunkat. Könnyedén megtanulja ugyan az évszakok, hónapok, napok nevét, de csupán csak, mint a számok esetében csak a szavak sorrendjét jegyzi és nincs még meg mögötte az idő múlását jelző kapcsolat.

Minél többet hallják az időt, az idő múlását meghatározó szavakat, annál inkább érteni és érezni fogják azok jelentését. A heti és napi ritmus is segíti a gyerekek időészlelésének fejlődését. Emellett az idő múlásáról, évszakokról, hónapokról, napokról, napszakokról szóló mesék, versek, mondókák és dalok is segítenek. Éppen ezért mi is tanultunk ezen a hétén pár olyan verset, amely ehhez a témához kapcsolódik, sőt még festményeket is készítettünk az idő múlásával kapcsolatban.

“Január elöl jár,
a nyomán február.
Március szántóvető,
április nevettető.
Május szépen zöldellő,
június nevelő,
július érlelő,
augusztus csépelő,
szeptember gyümölcshozó,
október borozó,
november télelő,
december pihenő.”



Fotóalbum


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím:
Legfrissebb cikkek