Az előző cikkben ott hagytuk abba, hogy az Árnyas óvodások útra keltek a tapasztalatszerzés birodalmába, belevetették magukat lakóhelyük forgatagába, ill. látnivalóinak felfedezésébe. Úti célként a veresi tavakat tűzték maguk elé, hiszen nemrég a víz adta mindennapjaik témáját. Lakóhelyünk lehetővé teszi, hogy ne csak a csapból folyva, hanem a természetben is megfigyelhessék a víznek és világának csodáit. Tovább a cikkhez
Lakóhelyünk a Föld, egy gyönyörű bolygó, megannyi csodával. Az Univerzumban nem számít nagy bolygónak, de jelentősége annál számottevőbb: ez az a hely, ahol élünk, tanulunk, tapasztalunk, fejlődünk. Tovább a cikkhez
A víz világnapjának tiszteletére az elmúlt napokban még a csapból is a víz folyt az Árnyas Óvodában. Látom, ezen senki nem lepődött meg, nem is csoda, hiszen ebben - legalábbis nálunk - semmi különös nincsen. Az lehetne, ha nekünk is, mint sok afrikai országban, kilométereket kellene gyalogolnunk az iható vízért. Szerencsére nálunk nincs erre szükség, sőt ez oly természetes, hogy sokszor el is felejtjük, mekkora kincs birtokában vagyunk. Tovább a cikkhez
"Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak." Tovább a cikkhez
Nagy izgalom, amolyan lányos susmusolás támadt az Árnyas Óvodában a leánykák körében. A fiúk arcán hasonlóképp valami vidám, ám kicsit feszült várakozás tükröződött... Tovább a cikkhez
Alacsonyan, nagyon alacsonyan szálltak tegnap a sirályok a Duna felett a Margitszigetnél. No, nem az időjárás késztette őket erre, sem a város zaja, de a szigeten futók sem lehettek az okai. Sokkal inkább az Árnyas óvodások csalogatták őket talaj közeli szárnyverdesésre. Tovább a cikkhez
Az Árnyas óvodások már nagyon várják a jó időt, meleget, így egy régi télűző néphagyományt is felelevenítettek céljuk eléréséhez. Reméljük ez végre meghozza várva várt gyümölcsét. Tovább a cikkhez
Az előző cikkben ott hagytuk abba, hogy az Árnyas óvodások útra keltek a tapasztalatszerzés birodalmába, belevetették magukat lakóhelyük forgatagába, ill. látnivalóinak felfedezésébe. Úti célként a veresi tavakat tűzték maguk elé, hiszen nemrég a víz adta mindennapjaik témáját. Lakóhelyünk lehetővé teszi, hogy ne csak a csapból folyva, hanem a természetben is megfigyelhessék a víznek és világának csodáit. 
Lakóhelyünk a Föld, egy gyönyörű bolygó, megannyi csodával. Az Univerzumban nem számít nagy bolygónak, de jelentősége annál számottevőbb: ez az a hely, ahol élünk, tanulunk, tapasztalunk, fejlődünk. 
A víz világnapjának tiszteletére az elmúlt napokban még a csapból is a víz folyt az Árnyas Óvodában. Látom, ezen senki nem lepődött meg, nem is csoda, hiszen ebben - legalábbis nálunk - semmi különös nincsen. Az lehetne, ha nekünk is, mint sok afrikai országban, kilométereket kellene gyalogolnunk az iható vízért. Szerencsére nálunk nincs erre szükség, sőt ez oly természetes, hogy sokszor el is felejtjük, mekkora kincs birtokában vagyunk. 
"Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
"Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Nagy izgalom, amolyan lányos susmusolás támadt az Árnyas Óvodában a leánykák körében. A fiúk arcán hasonlóképp valami vidám, ám kicsit feszült várakozás tükröződött... 
Alacsonyan, nagyon alacsonyan szálltak tegnap a sirályok a Duna felett a Margitszigetnél. No, nem az időjárás késztette őket erre, sem a város zaja, de a szigeten futók sem lehettek az okai. Sokkal inkább az Árnyas óvodások csalogatták őket talaj közeli szárnyverdesésre. 
Az Árnyas óvodások már nagyon várják a jó időt, meleget, így egy régi télűző néphagyományt is felelevenítettek céljuk eléréséhez. Reméljük ez végre meghozza várva várt gyümölcsét. 