ÁrnyasnetÁrnyas TáborTáboraink → A tábor felfedezése 2016

A tábor felfedezése 2016

Kedves Szülők!

Reméljük, hogy Ti is nyugodtan pihentek, mert a gyerekek már az igazak álmát alusszák. Az első nap izgalmai, a friss levegő és a sok játék hamar nyugovóra intette a tábor lakóit. S milyen izgalmakról beszélek? Lássuk csak...


Mindjárt az elsőnek Ti is részesei voltatok: a búcsúzás izgalmának.

Azt nem tudom, hogy ezek a pillanatok kinek okoztak több nehézséget, Nektek vagy a gyerekeknek, de egy biztos, hogy az indulás után a táborhoz vezető út kellemesen, könnymentesen, mondhatni vidáman és izgatott várakozással telt.

A busz ablakából kinézve Királyrét dombjai, fái integettek felénk ismeretségünk, s újbóli viszontlátásunk örömére. Mi is köszöntöttük őket, azonban most el kellett térnünk tőle Törökmező irányába!

Keskeny utak, apró kanyarok, lassan haladó percek... aztán végre... Hurrá!
Itt vagyunk újra!

S elérkeztünk a második izgalomhoz. Vajon ki hol fog aludni? Azonban nem kellett ezen sokáig töprengeni, ugyanis hamar kiderült egy hozzánk címzett levélből. A levél egy baglyos postaládában volt elhelyezve. S tudjátok ki írta? Nem, nem én. Egy tündér. Galagonya. Így hívják. Errefelé éldegél. Erről meg is győződtünk. ( Ez lesz a következő izgalom, de erről még kicsit később szólok. )

Szóval a levélből megtudtuk a szobák lakóinak névsorát. Most minden gyermek ott szunyókál, ahová a tündérek ( mert több is van belőlük ) beosztották őket.


És jött a következő izgalom. Ebéd után a táborozók birtokba vették a hatalmas rétet, a játékokat, s meglátogatták a hely újdonsült kis lakóit.

Az őshonos lepkék és szöcskék társaságát keresve Törökmezőre költözött több kecske, galamb, ló, nyúl, tyúk, óriási termetű kakas, páva, emu, szurikáta, láma, malacka, farkas, de még kenguru is. Azonban ezen az állatseregleten nem is csodálkozom, hiszen ilyen gyönyörű helyet szerintem mindenki szívesen választ otthonául. Ennek mi látogatók és táborozók nagyon örülünk.

A környékkel még nem sikerült "jóllakni", mikor ismét levél érkezett Galagonyától. Zászlók keresésre kellett indulnunk, melyekre nagy szükség lesz a tábor tartama alatt. Valamilyen játékhoz kell - legalábbis ezt írta. Így útnak eredtünk az erdő irányába, ahol ...
...és most jön az újabb izgalom...megpillantottunk valami furcsát, valami vörösest...és sétált...meg táncolt...aztán integetett.

Ez Galagonya! A tündér. Csakis ő lehetett, hiszen "izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája"...és a haja...a szárnya az nem, az fehér volt.
Káprázott a szemünk? Igen, nem, tündérek nincsenek! De vannak, hát ott van! Láttuk! Majd mi is írunk neki!

Az izgalom akkora volt, hogy még egy fog is kiugrott egy szájacskából meglepetésében. Hogy fogtündér lakik - e erre, azt nem tudom, ám lehet, hogy ő csak az otthoni ágyikókban tüsténkedik.

A zászlók is meglettek, egy kis szütyőben találtunk rájuk egy fára akasztva. Az egyiken teknősbéka, a másikon bagoly látható. Vajon miért ők? És mire kellenek? Biztos majd ez is kiderül!


Vajon fogunk még látni tündért a táborban? Jó lenne! Ha nem, akkor majd álmodunk róla.

Most hangokat hallok. A tündérek hívnak, vagy csak a csend hangjai? Mennem kell. Utána nézek. Holnap újra jelentkezem.

Addig is jó pihenést és kikapcsolódást!

Fotóalbum


Film
Videó Tábor
Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: