ÁrnyasnetÁrnyas TáborAktualitások → Az indián kultúra örökségei

Az indián kultúra örökségei

Nem tudom, hogy jó hír-e, vagy sem, de hamarosan véget ér az Árnyas Tábor, s magatokhoz ölelhetitek indiánná lett gyermeketeket. Hogy visszatérnek -e eredeti mivoltukba, azt csak a Nagy Szellem tudja, ám hogy nagyon fognak várni Benneteket, az biztos.


Ám a hazamenetel előtt koncentráljunk a mai nap történéseire.

Azt tudjuk, hogy otthon kánikula tombol mindenfelé, ám ebből itt mi nem sokat érzékeltünk. Az igaz, hogy melegnek meleg volt, de a hegyi levegő, a felénk érkező fellegek és a lenge szél teljesen elviselhetővé tették ezt számunkra.

A nap folyamán igyekeztünk átadni magunkat a dicsőséges indián kultúra megismerésének, felélesztésének, úgyhogy reggeli után elsőként a festészetnek kezdtünk hódolni. Először a totemoszlopok, aztán az indián társak arcának, harci díszének megfestésére került sor. Mindkét műveletben a művészi szabadság és az egyéni kifejezésmód kapott teret, így elképzelhető, hogy a megszületett alkotásokkal igencsak hozzájárultunk az indián kultúra értékeinek megóvásához, gyarapításához.


A délelőtt szorgos ténykedésének eredményeként különös élményben lehetett részünk. Egy fa tövében üldögélve messziről ugyan, de láthattuk az erdő békéjének őrzőjét, az indiánok Nagy Szellemét, akinek megpillantása óriási megtiszteltetés volt számunkra, mivel ebben csak a kiváltságosok részesülhetnek.

Több kérdésünkre választ kaptunk tőle, hiszen ő az, aki mindent tud, mindent lát és mindent hall, úgyhogy hajlongott is nekünk szorgalmasan hol egyszer, hol kétszer, attól függően, hogy a válasz igen volt, vagy nem.

Ez a találkozás roppant mód felizgatta a kedélyeket, ám nem volt sok idő töprengeni a történteken, ugyanis ebéd után újabb feladat várt ránk. Sajnos a tájat már régóta szárazság sújtja, úgyhogy a kis indiánok hozzáláttak esőcsináló készítéséhez, hogy segítségével idevarázsolhassák a vizet árasztó fellegeket. S bár itt már nem lesz sok idő működtetésére, de reméljük, otthon is jó szolgálatot tesz majd.

Vacsora előtt még néhány törzsi számháborúnak lehettünk részesei, ám ezúttal a csatározás nem a vitás kérdések eldöntésére szolgált, hanem az indiánok pusztán a játék örömének hódoltak.

Este az esőhiány miatt elrendelt tűzgyújtási tilalom okán műtűz mellé kuporodtunk, hogy az indián szertartások hagyományát életre keltve emléket állítsunk az itt eltöltött szép napoknak. A törzs tagjai sorra színre léptek, énekeltek, táncoltak, tornamutatványoztak, ezzel is köszönetet mondva a Nagy Szellemnek, aki óvta a táborozók minden lépését.


Már csak a csillagok világítottak az égbolton, amikor a kis indiánok nyugovóra tértek. Valószínűleg most arról álmodnak, hogy milyen öröm lesz számukra, hogy nemsokára újra láthatnak Benneteket. Hamarosan találkozunk, a Nagy Szellem kísérje utatokat!

Fotóalbum


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: